Four

Kedves Olvasó (k)!

Meghoztam a 4.részt! De előtte szeretném megköszönni a +247 oldalmegjelenítést, amivel összesen már 910-re nőtt a megjelenítések száma, valamint az +1-2 feliratkozást. Nagyon örülök, hogy van olyan akinek tetszik a blog és a töri. Eddig is mondtam, hogy nyitott vagyok a kommentekre, érdekel hogy nektek mi a véleményetek, kiért izgultok, ki a kedvenc szereplő, stb. Most is mondom. Ha itt jársz létszi hagyj magad után nyomot. :) Ebben a bejegyzésben szeretnék Sok sikert kívánni a sulihoz és kitartást :D -magam is küzdök a suli ellen, hála..10.-ben-, na meg persze köszönetet mondani Dorina B.-nek amiért az én blogomat választotta társoldalnak. Nagyon megtisztelt ezzel mivel szerintem csodásan ír és nem fanfictiont :) Valamint köszönöm Imogen - nek az új, csodaszép fejlécet! :) 

Na jó ne húzom az időt. Jó olvasást!

xxCat

4.Rész- Will you sing for me? 

Wherever you are [Zene]

*Elizabeth Van Hellsing*

Egy hete, hogy az 5 Seconds Of Summer fiúk felléptek. A koncert után két napot még itt tudtak maradni körülnézni itthon. Mi ez alatt az idő alatt összebarátkoztunk Hemmoval. Még Skypra is felvettem a barátaim közé, mondván, hogy tudjunk beszélni. Azóta mindig keres, ha ideje engedi. Kedves tőle, hogy foglalkozik egy...hogy is mondjam roncs darabbal mint én. Ezalatt az egy hét és két nap alatt nagyon megváltoztam. Hála Linnek és Lukenak, már nem vagdosom annyit hála Linnek,amiért elvitt egy ilyen csoport terápiára (minderről a szüleim is tudtak) , és a cigiről is leszokóban vagyok. Néha rágyújtok, de nem sokat napi kétszer és ennyi. Lin kitalálta azt hogyha ideges vagyok hívjam fel és üvöltsem le a fejét, még ha nem csinált semmit akkor is. Ő azt mondja ettől elszáll az ember dühe. Most is ezt tettem.

-A k*rva r*h*dt életbe!! A rohadt..-ordítottam mire Lin levette, hogy gáz van.

-Mi baj? - kérdezte nyugodt hangnemben.

-Rita,anya,Tom minden! - üvöltöm ismét-

-Mi? Lassan nem értem!

-Rita rám szált nyaggat, most eltűnt de unom. Anya pedig holnapra elintézte, hogy ne menjünk sehova! Arról ne is beszéljünk hogy Tom felhúzott!

-Mivel?

- A kis előadásunkkal. Hogy az én részem egy nagy rakás szar, kezdjem elölről, de ez már csak szívatás eddig háromszor csináltam meg a részem, időt nem kímélve.

-Nyugi! Átmegyek és megcsináljuk. Vagy ott van még?
-Nem. Már rég elment.
-Sietek! - mondta és letette.
Tíz perc elteltével csöngettek. Kinyitottam. Barátnőm belépett, én pedig felhúztam magam után olyan gyorsan, ahogy csak tudtam, hogy anyuék ne tartás fel. Felérve lelöktem az ágyamra és becsaptam az ajtót. Elmeséltem neki, hogy mi bánt. Mivel ragaszkodott hozzá. Mikor végeztem a beszámolómmal neki kezdtünk a kis dogát készíteni. Ő vagdosta a képeket, meg az újság cikkeket amik jók a biosz előadáshoz, ami a drogokról , cigiről és a többi káros szenvedélyről szólt. Miközben barátnőm vagdosott és ragasztgatott, én írtam ami hiányzott a cikkekből.
-Egyébként találó..-kezdte.
-Mi?
-Mr. Waves  rátok bízott anyaga.-mondta.
-Fogd be! - mondtam és a fejéhez dobtam egy párnát.
-Aúú! Ezzel most szíven ütöttél!
-Tudom pufi!
-Emlékszel még?!
-Igen!-nevettem.- De még mennyire! Na és te?
-Jó hogy! Mindig kivédtél a többieknél,ha baszogattak.
Elhinnétek, hogyha azt mondanám hogy Lina régen oviban és alsó tagozatban duci volt? Nem ugye? Pedig az volt! Sokan piszkálták emiatt,de én mindig kivédtem. Talán itt kezdődött ez az egész barátság.
Egész délelőtt ott volt nálunk Lin és megcsináltuk azt a vackot, aztán anya erősködött, hogy maradjon ebédre végül itt evet.Délután szintén vele voltam. Szétbohóckodtunk az agyunk. Egyik leghülyébb pillanat az volt, amikor sült krumplit dugott az orrába -pfuj- és elkezdte utánozni a matek tanárunkat. Ez elvette az undorítóságot. Azt a fejet. Szakadtam a röhögéstől, de ő is mikor meglátta a videót,amit készítettem. Én sem maradhattam ki a hülyeségből. Hasam kipárnáztam, hajam összeborzoltam, és két fülembe szívó szálat dugtam valamint bohóc orrot tettem fel, majd előadtam a hisztis,terhes nő szerepét. Lina is felvette az én alakításom, majd szétröhögtünk magunkat. Szegény szakadt a röhögéstől és már a könnyei is folytak, örömében. Miután kihülyültük magunkat Lin az órájára pillantott és megállapította, hogy mennie kell, mivel vacsira haza kell érnie. Más különben a szülei Mr. és Mrs. Rose lecseszik. Hazakísértem, majd jómagam is haza baktattam. Otthon semmi extra nem fogadott. Leültem az ebédlőbe, megvacsiztam ami sushi volt, megköszöntem az ételt, és miután végeztem felmentem. Fent lefürödtem. Jól esett ezután a fárasztó nap után a meleg vizes fürdő. Olyan megnyugtató volt a hatása. Fürdés után mikor már pizsamában voltam felkapcsoltam a laptopom és láttam, hogy Hemmo épp fent van. Feltettem a webkamerát a laptopra és beszélgetni kezdtünk. Mindenféléről. Elmondta, hogy jól van, hol vannak és hogy nemsokára visszajönnek Sydneybe. Majd elkezdett kérdezgetni engem a hogylétemről, a mai napomról és minden másról.

   

***

*Luke Hemmings*

-Énekelsz nekem valamit? - kérdezte Liz webkamerán keresztül.

-Szeretnéd?

-Igen.

-És miért?

-Hogy hamarabb elaludjak. És hogy ne tartsalak fel.

-Nem tartasz fel.-mondtam.- Nem tudsz aludni?

-Nem. Egyszerűen nem megy.

-Mit szeretnél, hogy énekeljek?

-Nem tudom. Amit szeretnél.

-Oké.

Gondolkoztam mit is énekeljek neki. Végül a Wherever You Are mellett döntöttem. Ölembe vettem a gitárt és elkezdtem előadni. A szám vége felé közelítve láttam, hogy Liz elkezd pityeregni. Befejeztem a számot, majd rákérdeztem mi baja.

- Semmi, csak..-kezdte nemlegesen bólogatni a fejét.-Hagyjuk, nem akarlak ezzel feltartani.

-Nem tartasz fel!-mosolyogtam rá.- Na ki vele! Miért sírsz?

-Eszembe jutott Cedric.-mondta és végig zokogott.-És ez az egész baleset.

-Ne szomorkodj különben nem éneklek neked többet. - vágtam a mondat után egy lökött fejet.

-Látod már nem sírok!-jelentette ki mosolyogva, a könnyeit törölgetve a kezével arcáról.-Hemmo..

-Tessék?

-Te tiszta hülye vagy, de szeretlek és a legjobbam vagy.

Egy szívecskét formált a kezeivel, majd felém küldte.

-Megtisztelsz. Te is nekem csak hogy tudd!- mondtam majd én is szívet formáltam a két kezemmel és felé mutattam.

-Azt hiszem nekem most mennem kellene aludni. Holnap suli. Szóval most lépek, majd még beszélünk. Szia Luke! Jó éjt!

-Persze. Menj csak! Jó éjt.

Miután elköszöntünk, Liz is elment aludni nekem is kellene. Kilétem majd lekacsoltam a laptopot. Mikey lépet be a szobánkba. Most vele voltam egy szobában, nem Ashsel.

Mikey levágodot az ágyra és bekapcsolta a tvét, kezében egy csomag chipsszel. Elkezdte majszolni a nasit, majd a tévé helyett engem kezdett bámulni. Nem értem. Mit akar?
-Együtt vagytok?-kérdezte tele pofával.
-Nem! Csak barátok vagyunk!-mondtam, majd vettem a zacskóból, amit idő közben Mr. Clifford felém nyújtott.
-Persze. Jól titkoljátok!
 -Tényleg! Csak és kizárólag barátok vagyunk! Már csak azért is, mert a barátja meghalt!
-Mennyi?
-Mi mennyi?
-Mennyi ideje halt meg a srác? Mibe?
-Fél éve, autóbalesetben.
-És a lány még szingli?
-Igen. Nagyon szerette a barátját.
-Értem. Bár rajtad más látszik..
-Mi?
-Az hogy tetszik neked a csaj!
Elmosolyodtam.
-Dehogy is!
-Ne tagadd! Látszik rajtad!
-És ezt te honnan veszed?
-Most is csupa piros vagy, a szemed pedig csak úgy csillog.
-Én,én..-köpni, nyelni nem tudtam. Mégis mit mondjak?! - Fogd be a pofád Michael Clifford!
Michael elnevette magát és alig tudta abbahagyni, én pedig neki mentem. Egy kisebb játékos bunyó volt.
-Jó, jó nem mondok senkinek semmit!- mondta.
Néztük még egy ideig a tv-t, majd lekapcsoltuk.
-Ha rám hallgatsz nem húzod-halasztod tovább, hanem elmondod neki, mit érzel iránta! Na jó éjt!-mondta azzal elkezdte ölelgetni a plüssoroszlánját, és becsukta a szemeit.
-Neked is!
Megfordultam a másik oldalamra, hogy lekapcsoljam az éjjeli lámpát majd vissza a másik oldalamra Mikey felé. Becsuktam a szemem és aludni kezdtem.  

Three

Kedves Olvasó (k) !

Meghoztam a 3.részt! De előtte szeretnék köszönöm a +186 oldalmegjelenítést amivel együtt már 638-ra nőt a megjelenítések száma valamint a +2-3 feliratkozást. Köszönöm, hogy ennyien jártok itt és nyomon követitek Liz és Luke történetét. A részről nem igazán tudok mit mondani,kb. annyit hogy jó olvasást. Ha tetszett komizzatok,pipáljatok és hagyjatok magatok után nyomot. ;)
Ölel: xxCat

3.Rész - Unexpected surprise meeting.

Holding on & letting go [Zene]

*Elizabeth Van Hellsing*

Reggel mikor felkeltem semmi kedvem nem volt. A fejem fájt, ezzel jelezvén, hogy front van. Nagy nehezen kikecmeregtem az ágyból és a fürdőszobám felé vettem az írányt. A tükörhöz érve megállapítottam , hogy borzalmasan festek. A hajam tiszta kóc, az arcom pedig hasonlít egy másnaposéhoz. Na jó, mindegy úgysem terveztem mára programot. Valamennyire rendbe szedtem magam, hogy emberinek tűnjek majd lehuppantam az ágyamra. Böngészni kezdtem a facebook-on. Mindenfélét. Majd egyszer csak megszólalt a mobilom . A már jól ismert csengőhangommal, ami a Holding on & Letting go volt. Felvettem. 

-Szia Liz!- szólalt meg a vonal túl oldaláról barátnőm.

-Szia Lin! Mizus?

-Semmi. Csak azért hívlak, hogy megkérdezzem mi a helyzet arra, meg hogy lenne-e kedved kijönni a parkba ?

Elgondolkoztam. A külsőm az előbb emberivé tettem, így kiléphetek az utcára, kedvem éppenséggel van. Szóval egyértelműen igenleges választ adtam.

- Már most menjek? - kérdeztem.

- Igen, ha tudsz.

Ezzel befejeztük a beszélgetést. Felvettem a dzsekim, zsebre dugtam a telóm és a cigim, majd útnak indultam. Útközben előkotorásztam a zsebemből a cigim, kivettem egy szálat majd rágyújtottam. Jól eső érzés futott át a testemen. Ma még csak ez volt az első szál, amit elszívtam. Mire odaértem a parkhoz már nem volt a cigi a kezemben, 5 méterrel  a park előtt szívtam el. Megálltam a nagy placc közepén, körülnéztem, de barátnőm sehol sem volt.  Leültem egy közeli padra, majd várni kezdtem. Csak vártam és vártam míg egyszer csak meg nem hallottam egy hangot.
-Szia! Leülhetek? - kérdezte a hang tulajdonosa, aki cseppet sem hasonlított a barátnőmre. Sem kinézetre, sem hangra. Szőke haja fel volt zselézve, kék szemei majdnem megvakítottak annyira kiemelte a sötét szettje a már amúgy is szép szemeit. Ránéztem, és azt láttam hogy miközben rám néz a piercingjét babrálja. Bizonyára ideges és zavarban van. Most mit mondjak neki?!
Nem mondhatom, hogy "bocsi a barátnőmet várom.", vagy "nem alkalmas az időpont" , ennyire még én sem vagyok bunkó, főleg hogy látom mennyire ideges.
-Persze, ülj csak le. - mondtam.
-Köszi. - mondta. - Vársz valakire? Úgy értem nem zavarok?
-Ühüm..ami azt illeti a barátnőmre várok. De nem nem zavarsz, szerintem nem is fog eljönni.
-Arra a lányra vársz akivel tegnap voltál a koncerten?
-Igen. Linának hívják.-mondtam.
-Ja tényleg. Tegnap még be is mutatkoztatok. - elhallgat, majd folytatja.- Te pedig Elizabeth Van Hellsing vagy. Jól emlékszem?
-Igen,jól. Elizabeth Van Hellsing  vagyok , de szólíts csak Liznek.
-Oké Liz. Én Luke Robert Hemmnigs vagyok de szólíts csak Lukenak vagy Hemmonak.
-Rendben Luke.
-Régóta ismeritek egymást?
-Hát sokkal több mint egy éve, ha jól emlékszem már az oviban is jóban voltunk.
-Akkor elég rég.
-Ami azt illeti igen.
-Jól ismeritek egymást?
-Hát úgy ahogy.-mondtam.-Mostanában kicsit megváltoztam és ő is, eltávolodtunk egymástól, majd a napokban újra beszélgetünk. Megfogadtuk, hogy nem áll semmi közénk és a barátságunk közé.
-És mi az oka ennek a változásnak?-kezdte.-Bocsáss meg hogyha tolakodó vagyok.
-Nem,nem vagy az. Elvesztettem egy személyt aki számomra fontos volt és egy ideig magányra volt szükségem.-mondtam.
Akaratlanul az órámra pillantottam és láttam, hogy lassan ebédidő lesz.
-Ne haragudj, de nekem most mennem kell.
-Elkísérhetlek egy darabig?
-Legyen.-mondtam.
Egy ideig néma csendben sétáltunk egymás mellett. Majd Luke egyszer csak megszólalt.
-Na és ki volt az akit elvesztettél?-kérdezte.
Én zavaromban elkezdtem babrálni az ujjamon lévő gyűrűt , majd rávettem magam a válasz adásra.
-A barátomat, Cedricet.
-Sajnálom, ne haragudj. Részvétem miatta.
-Köszönöm. Semmi baj, nem tudhattad.
-Megkérdezhetem hogy történt?
Én elmeséltem mindent Lukeynak. A balesetet, az utolsó beszélgetésemet Cedric-kel. Mindent kivéve a vagdosást és a Cedric sírjánál tett fogadalmam.
Őt meglepte hogy ennyire megnyíltam előtte. De nem csak ő volt ezzel így, én is meglepődtem. Jó hogy meglepődtem, hiszen ezalatt a fél év alatt egyik pszichológusnak sem nyíltam meg, mint most Lukenak. Nem tudom miért van ez, hogy annak a rengeteg agyfurkásznak ahova anyámék elcipeltek, ellen tudtam állni, nem mondtam nekik egy szót sem, most meg jön ő, Luke és hirtelen megnyílok előtte. Nem értem. miért van ez?!
Hemmo a házunkig kísért. Ott megálltunk, majd elköszöntem tőle. Ő elsétált, én pedig bementem a házba. Mikor beléptem az ajtón megláttam, hogy Rita, anya és apa már az ebédlőben ül és esznek. Levettem a cipőm és a dzsekim,köszöntem nekik, majd leültem a helyemre. Szerencsémre nekem is meg volt terítve. Amikor a steaket majszoltam, Ammie kertelés nélkül kérdezett:
-Kicsim ki ez a fiú aki haza kísért?
-Csak egy barátom.-mondtam majd tovább ettem a steakem.-De nem félre érteni!
-Oké! Örülök hogy végre barátkozol és kimozdulsz.
Mire anya elmondta ezt a mondatot, én már megettem a húst. Pár másodperc múlva megtöröltem a szám, megköszöntem az ebédet, majd felálltam az asztaltól. A szobám felé tartottam. Miközben felfelé tartottam eszembe jutott egy gondolat, miszerint Lina maga helyett Lukeot küldte, és ezzel kerítőnőt játszik. NEKEM Ő NE....Felértem, becsaptam az ajtóm. Hirtelen nagyon mérges lettem barátnőmre. De mikor felvette a telefont rögvest bocsánatot kért azért amiért nem tudott jönni, de az öccséért kellett elmennie a nagynénjükhöz. Rákérdeztem, hogy ő küldte-e Lukeot, erre ő egy értelmes nemleges választ adott, majd letettem a telót.

***

*Luke Hemmings*

Friends

   -A koncert után a backstageben-

Vége van a mai koncertnek. Végre. Már nagyon kifáradtam, de  a közönség szuper volt. Imádom az országom! Persze nem jobban a munkámnál,, a bandánál és a rajongóknál.
-Hé srácok!Azokkal a lányokkal kell beszélgetnünk?-kérdezte Mickey.
-Valószínűnek tartom.-felelte Cal.- Miért mi kifogásod van ellenük?
-Csak annyi, hogy jól néznek ki! - felelte, és ekkor az egyik lány letámadta.
Miután sikerült leszednünk a lányt Mickeról, bemutatkoztak.
Elsőnek a barátnője mutatkozott be elmondta, hogy hívják, hány éves és hova jár suliba. Nem rabolta feleslegesen az időnket. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy megállás nélkül őt nézem, pedig már nem ő mutatkozott be. Remélem nem vette észre.
-Tessék! De feleslegesen ne keresd,és engem se!- mondta az általam bámult lány barátnője és odanyújtotta a cetlit, amire leírta a lány valamint a saját számát. Megköszöntem majd elvettem, ők pedig elmentek.

-Másnap, a parkban-

Éppen sétálgattam a helyi parkban mikor megpillantottam egy padon a tegnapi lányt akivel a backstageben beszélgettünk, Elizabeth-et.
-Szia! Leülhetek? - kérdztem.
-Persze. Ülj csak le. - mondta.
Így is tettem. Bemutatkoztunk egymásnak, majd beszélgetésbe elegyedtünk. Nem vettem észre mennyire eltelt az idő, csak akkor mikor Liz szólt, hogy dél van és neki mennie kell. Felajánlottam, hogy hazakísérem és ő szerencsémre elfogadta. Útközben meglepődtem mennyire megnyílt előttem. Elmesélte, hogy a barátját  fél éve elvesztette egy autóbalesetben és hogy emiatt eltávolodott a barátaitól, de most újra akarja kezdeni az életét. Ahogy megnyílt előttem megkedveltem. Olyan mintha már barátok lennénk. Mikor odaértünk a házhoz elköszöntünk egymástól, majd visszasiettem a fiúkhoz mert próbálnunk kell.
  

Two

Kedves Olvasó (k)!

Nos két jó hírem is van az első a fiúk megkapták a A legjobb szöveges videó díjat a  Don’t Stop -al az MTV VMA díjátadón. :D Hatalmas vastaps nekik! :) Nos nem kicsit örült a fejem mikor láttam az MTV-n az awards ismétlését -sajnos élőadásban nem sikerült látnom. :( -. Amikor elénekelték az Amnesia-t bekönnyeztem. Annyira örültem,hogy jelölték őket nyertek plusz még fel is léptek. Csodásak voltak! Kijárt nekik a díj! <3 Ezt méltán mondhatom minden 5SOS fan nevében! ;)

Hát ez volt az első jó hír,most jön a második. 3 nap kihagyás után hoztam a fejit. Itt kapnak szerepet  a srácok és Luke. Remélem tetszik majd és kapok pár kommentet pipát,hogy mit kellene még javítanom. :)

Nos egy rossz hírem is van. Nem sokára itt a suli és így ritkábban tudom hozni a fejiket. Ez így nagyon gáz tudom, mivel ha érdekel valakit a töri akkor hamar várja a folytatást. Megértem ha lesz olyan aki nem olvas, bár sajnálnám nagyon de hiszem hogy lesztek még akik olvasnátok. Lényeg a lényeg heti egyszer pénteken hoznám a kövit, de ha időm engedi és a tanulni való is becsúsztathatok pár részt szombatra. De..a szombat a tanulástól és a ti ígényeitektől is fűgg, hogy mennyire várjátok a kövit. Ami a részeket illeti már megvan írva az 5/2 részig (igen az 5. részből 2 van :D). Nem is rablóm tovább az időtöket jó olvasást és ne felejtsétek,hagyjatok magatok után nyomot! ;)

Ölel: xxCat 

2.Rész  - You do not you give him your number?

*Elizabeth Van Hellsing*

Másnap reggel mikor felkeltem rájöttem, hogy aznapra szól a Linától kapott jegy. Ami egy VIP jegy, és az volt ráírva, hogy a koncert után bemehetünk a fiúkhoz a backstagebe.  Vajon hány ember kapott ilyet? És Lin honnan szedte? A szülei tuti megölnék, ha 100 ezreket kidobna egy ilyenért,szóval tőlük nem. Na mindegy, ezzel most nem foglalkozok. Még a laptopomon  keresgéltem, a banda számait, hogy felkészült legyek ha véletlenül barátnőm feltesz egy olyan kérdést ami véletlen csendel végződne. Pl.: Ki a kedvenced közülük? Kedvenc szám? ,stb. Értitek? Végül is belehallgattam a számokba, és a gép előtt ülve a cigarettám füstjének illatát belélegezve megállapítottam, hogy nem is rosszak és hogy Luke Hemmings -ha jól emlékszem- nem is néz ki rosszul. Na jó nem pasizni megyek, és megfogadtam valamit. Szóval böngészgedtem a youtube-ot az 5 SOS dalai után. A Wherever you are - n megakadt a szemem, rá klikkeltem. Mikor vége lett a számnak majdnem elsírtam magam. Tudom hülyeségne tűnhet, de Ced jutott róla eszembe. Még két számot meghallgattam, majd elhatároztam, hogy itt az ideje készülődni. Mivel a koncert itt van a városunkban, az arénában nem nagyon kell sietnem. Főleg hogy Lina apja elvisz minket,ők meg értem jönnek. Tőlünk az arénáig csak öt perc az út. Mázli. Még azon agyaltam mit vegyek fel, olyat ami színes és ujjas ami takarja a vágásokat,addig anya azzal tartott fel, hogy jó szórakozást kívánjon és elmondja vigyázzunk magunkra, meg mennyire szeret. Próbálták leplezni apával azt az örömöt, amiért végre elmegyek szórakozni egy barátnőmmel. Régen voltam már szórakozni, szerintük. Mire kiválasztottam a megfelelő ruhát ami egy hosszú ujjas póló és egy térdtől fentebb érő vörös szoknya volt. A sminkem pedig egy füstös macska szem. Nemsokára megjöttek Linék. Kaptam anyuéktól egy-egy búcsú ölelést, és már mehettünk is. Útközben kezdetben csönd volt, majd Lina megtörte a csendet.

-Jól vagy?-kérdezte mellettem ülve a hátsó ülésen.

-Jól.-mondtam mosolyogva.

Tekintetét látva, ironikus lehetett a mosolyom, mintsem szívből jövő.

-Túl tudtad tenni magad rajta?

-Mint láthatod..-mondtam és felhúztam a pulcsim ujját. 

Lina el sápadt, a látványtól.

-Sajnálom. Én borzalmas barátnő vagyok!-jelentette ki.

-Nem, nem a te hibád.-mondtam

Barátnőm felém nyújtotta a kezét:

-Együtt túl tesszük magunkat rajta.Segítek! Benne vagy? -mondta.

Én haboztam. Vajon képes vagyok elfeledni Őt? Az emlékét? Legyen. Fájva, de megpróbálom.

Megfogtam a kezét.

-Együtt.-mondtam.

Ő megölelt. Én viszonoztam.

-Együtt.-mondta.-Jóban-rosszban.

-Örökké!-mondtam.

 Erre ő örömtelien mosolygott, jelezvén örül annak amit mondtam.

-Hiányoztál ez alatt az idő alatt. Még ha beszéltünk is néha akkor is olyan volt, mintha nem akarnál beszélni és csak én beszéltem. Mintha elakarnál távolodni tőlem, tőlünk a barátaidtól.

Miíg hallgattam Lina mondatát rájöttem, hogy teljes mértékben igaza van, és ha így folytatom öregkoromra egyedül halok meg barátok nélkül a macskáimmal. 

-Te is nekem, és a többiek is.-mondtam neki még mindig az ölelések közepette.

Majd mikor vége lett az ölelkezésünknek kiszálltunk a kocsiból,elköszöntünk  Mrs. Rosetól. Ő elhajtott,mi pedig bementünk az óriási arénába. A bejáratnál rögtön kérték a jegyet. Mi felmutattuk és már mehettünk is
.
-Lina..-kezdtem.
-Igen?
-Honnan szerezted a jegyeket?
-Aeden apja a biztonsági cégnél dolgozik. Ez amolyan ajándék volt neki, ő pedig a fiának adta. Aed pedig nekem, mert ő utálja az 5 Seconds Of Summert.

Rejets

-Szóval ezért nem jött veled.
-Igen.-mosolyogta barátnőm.- De nem is baj, nem kell mindig együtt lennünk.
-Talán van valami baj?
-Nem semmi.-mosolyogta. Leplezve a hazugságát.
-Hello Mindenki! Örülünk,hogy ilyen sokan eljöttetek. Mi az 5 seconds of summer vagyunk. Készen áltok a bulira? - kérdezte a szőke hajú tag azt hiszem Ashton Irwin lehetett.
A többi srác csak mosolygott a dobos és szerelése előtt. A tömeg egyre jobban kiabálta azt, hogy IGEN!, olyannyira hangos volt, hogy felidegesítettem magam ezen. A fiúk előadtak öt vagy hat dalt köztük a Wherever you are-t, a She looks so perfect , a Never be..-t , az I miss you-t a Reject és az új dalukat az Amnesia-t. Jó számok. Az egyikőjükön megakadt a szemem. Nirvánás pólója kilógott a többiekétől. Szàján egy piercing volt,haja pedig az ég felé nézett. Luke Hemmings volt az. Sokkal másabb élőben,mint a klipekben. Miután a fiúk előadták az utolsó dalt és pihentek pár percet,bemehetünk hozzájuk a backstagebe. Lina zsongott,már alig várta a találkozást. Bekopogtunk az ajtón. Kinyitják,és láss csodát ki nyitott nekünk ajtót?
Michael Clifford. Linnek sem kellett több. Nyomban ölelgetni kezdte,akár csak egy plüsst.
-Ne haragudjatok rá. Nem mindig ilyen. Csak örül a találkozásnak.-kezdtem el mentegetőzői barátnőm tettéért.
-Semmi gond. Végül is nem mindennap lépünk itt fel.- mondta Calum.
-Valóban.-mosolyogtam.-Lina elengednéd már Michaelt!-fordultam barátnőm felé aki még mindig úgy szorongatta az énekest akár csak egy plüss majmocskát . Lin rám nézett majd elengedte öleléséből Michaelt és elintézte a dolgot egy "Ne haragudj!"-al.
A beszélgetésre szánt időnk hátra lévő része arról szólt, hogy elmeséltük kik vagyunk, egy szóval bemutatkoztunk.
-Hol is kezdjem? A nevem Elizabeth Van Hellsing, 16 éves vagyok és a helyi gimiben tanulok ezzel a dinkával.-mutattam a mellettem ülő barátosnémra, minek következtében a fiúk rá szegezték szempárjaikat. Kivéve egyikőjüket. Luke szemei engem pásztáztak. Barátnőm bemutatkozását figyelve nem tudtam nem észre venni Luke rám szegeződő tekinteteit.
Mielőtt távoztunk volna Luke közvetetten félre hívta Linát. Beszélgettek majd Lina írt neki valamit egy cetlire, amit aztán a srác zsebébe dugott.
Remélem Lin nem adta meg Lukenak az elérhetőségeimet,mondjuk a telószámom.
-Lin ugye nem adtad meg Lukenak a telefon számom?! - kérdeztem a  kocsiban ülve úton hazafelé.
-Nem, dehogy is .- mondta.-De amúgy ha azt mondanám, hogy igen akkor mérges lennél?
-Igen.
-Na de miért?
-Mert nem akarok senki mást Cedric után.
-Nem értem miért bünteted magad. Tiszta hülye vagy! Olyan szép vagy,okos és fiatal és ezért az egy srácért elrontod az életed! Komolyan mondom te tiszta hülye vagy!
Hallgattam ahogy Lin szid engem, majd ahogy fékez a jármű. A házunkhoz értünk. Megköszöntem az utat,de kiszállás előtt még egyszer rákérdeztem Linre, hogy megadta-e a számom Lukenak,mire ő:
-Nem,dehogyis-
Ennek a mondatnak a tudatában kinyitottam az ajtót és besétáltam a házba. Mindenki aludt. Felmentem a szobámba, majd átöltöztem és aludni mentem.  

ONE

Kedves olvasó!

Nagyon szépen köszönöm a Lorettától kapott kommentet, a feliratkozást valamint a +56 oldalmegjelenítést.
Meghoztam a kövi fejit. Igazándiból nincs különösebb hozzáfűzni valóm,csak annyi hogyha elolvastad kérlek hagyj magad után nyomot.Pipázz hogy "elolvastam :) " vagy esetleg írj komit.
Jó olvasást kíván:
Cat

Hurt [Zene] 

1.Rész - The ticket

*Elizabeth Van Hellsing *

Egy női sikítás hallatszott fentről, az emeletről. A szüleim már nem futnak fel, az emeleti lépcsőn. Tudják, hogy én vagyok,hogy megint ugyanazt az álmot álmodtam, mint minden este. Cedric halálának napját álmodom újra és újra, napról - napra. A legborzalmasabb álom. Mikor azt élem át, hogy ő előttem fekszik , én a térdemre roskadva ülök és az ő arcára teszem a kezem. Beszélek hozzá, hogy tartson ki a mentők nemsokára itt lesznek. De ő csak annyit mond, hogy "Szeretlek! Ég veled!" . Én tovább beszélek hozzá, hogy ne adja fel, ő csak hallgat miután kimondtam, hogy "Örökké szeretni foglak!" , és mire a mentők odaértek ő addigra lehunyta a szemét. Örökre.
Nem bírtam belenyugodni ezért szólítgattam, végül üvöltözni kezdtem a nevét, de ő nem válaszolt. Nem kelt fel. Nem fogta már meg a kezem, még csak megsem puszilhatott, hiszen halott volt.
A baleset utánni hetekben azt hittem, hogy még él. Beképzeltem magamnak ezt a mesét, ábrándot. Ami valjuk be szépnek tűnt. Aztán mikor eljutott az agyamig, hogy halott jöhetett az elvesztésének a feldolgozása.
Rászoktam a cigire, az önmarcangolásra és a magányra. A cigi magától jött, talán azért is mert Cedric is cigizett és mert olyan mintha a füsttel együtt elszállna minden gondom,nem csoda hisz ilyen az élet is. Néha maga a nagy szívás. A vagdosás: nincs rá épp kéz-láb magyarázat, talán azért van ez mert én így akarom magam bűntetni azért, mert ha Én  nem erősködöm, hogy menjünk el abba a rohadt buliba nem így ér véget ez az egész. A magányra is egyszerű a magyarázat, nem akarok senkivel erről beszélni , és nem akarok senkihez közelkerülni, úgy ahogy Ő hozzá kerültem. A sírjánál megfogadtam, hogy mindig is Ő lesz az akit szerettem, mint férfit.
Most azt kérdezhetitek magatokban, hogy normális vagyok-e? Hát nem tudom. Tudok másokkal beszélgetni itt nem erről van szó, a barátnőim is megértenek valamennyire. Bár most feltennék egy kérdést ha elítélsz: Te mindig jól döntöttél életedben? Ha elvesztenéd azt a személyt aki számodra a legfontosabb mit tennél? Hogy dolgoznád fel az elvesztését?
Èn így tudom magam ezen túltenni.

Miután felöltöztem és elköszöntem a családtól, elindultam a park felé. Lina megdobott egy üzivel,hogy talizzunk. Elmegyek hiszen otthon úgyis azzal csesztetnek, hogy nem beszélek senkivel meg lesz*r*m a barátaimat, meg milyen sznob, különc lettem. Így hàt megyek. A szettem a szokásos: fekete bőr dzseki, alatta fekete koponyafejes poló, fekete farmer és hozzá fekete nike sport cipő valamint egy angyalszárnyas medállal diszített hosszú nyaklánc. Maga a nyaklánc nem nagy szám a medál rajta van egy hosszú,vékony fekete madzagon. Az értéke a fontos. Cedrictől kaptam, még régen ettől olyan értékes számomra. Akár csak az a gyürű amit szintén tőle kaptam az egyéves évfordulonkra. Gyönyörű. Azt is viselem. Sosem  veszem le. Olyan mintha rám gyártották volna.
-Már megint?! - akadt ki barátnőm a kezemben látott cigire pillantva.
-Ja, khm igen.- mosolyogtam. - Kérsz? - nyújtottam felé a dobozt.
-Nem köszi. Leszokóban vagyok. - mondta.
-Vagy úgy Aeden miatt? - kíváncsiskodtam.
Aeden az ő pasija. Mióta együtt vannak kevesebbet beszélünk. Nem csak az ő hibája részben az enyém is. Bár bántó, hogy eddig hetente legalább egyszer keresett, most meg megdob egy smssel és én ugorjak, eddig meg leszart. Na mindegy.
-Nem, csak úgy.
-Miért hívtál?
-Van egy felesleges koncert jegyem, gondoltam eljöhetnél. Lenne kedved?
-Melyik banda lép fel?
-5 Seconds Of Summer.
Annyira nem ismertem a bandát, de mivel Lina nem hozza a pasiját, így igent mondtam. Remélem jól játszanak majd. Elvettem Lintől a jegyet és már ott sem voltam. A nap további részében unatkoztam. Ritával a húgommal kellett játszanom, később megcsináltam egy házi dolgozatot, majd zenét hallgattam.

00.Prológus

Kedves Olvasó!

Meg is hoztam a prológust. Nos ezzel szeretném megnyitni a blogot. Az átmeneti fejlécet köszönöm a Lana Design-nek. Szerda körül érkezik meg a blog teljes designje (rendezett kép, fejléc). Addig is ez lesz a design. Jó olvasást kívánok. Remélem tetszik majd és hagytok magatok után nyomot. Legyen az építő kritika (Csak is kizárólag ÉPÍTŐ KRITIKA). 

Kövi rész: Kommentektől függ. :)

Ölel:

xx Cat

00.Prológus

Kezdetek

Amnesia

Az eső cseppek szemerkélése visszhangzott a szél fújdogálta fa leveleken. Egy női alak sétált az eső áztatta utcán. Fejét kapucnival fedte. Nem volt olyan magas kb. 157 cm. Kezében egy doboz cigaretta. És hogy ki ő? A főszereplőnönk Elizabeth Van Hellsing. Már maga a név is tükrözi, hogy nem egy egyszerű lány. Liznek megvan mindene család,barátok,szeretet. De ő ezzel  nem igazán foglalkozik. Az utóbbi időben rászokott a cigire, az ön marcangolásra,a magányra és a rock zenére. Hogy miért művel magával ilyen szörnyű dolgokat egy tinédzser? A világ azt gondolná a társadalom nyomása miatt. Hát nem. Ő letolja a társadalmat. Fél éve még nem így tett. Akkor még minden rendben volt az ő teljesen   hétköznapi életében. Fél éve történt az tragikus és szörnyű baleset. Egy baleset, ami megváltoztatta a lányt és az életét is. Egy hétköznapi, átlagos tini buliból tartottak hazafelé, autóval, de ő és a barátai. Összeütköztek volna egy másik autóval, de ahelyett a sofőr az árokba vezette az autót. Mind épségben  megúszták, kivéve egy valakit..A sofőr sajnos nem úszta meg. Ő Cedric Ross volt. Liz barátja. Bár a sofőr teljesen józan volt. egy tragikus vég lett a sorsa.

Elizabeth fél éve magát ostromolja emiatt a baleset miatt. Amiatt hogy elvesztette azt akit a legjobban szeretett és mert rosszkor voltak rossz helyen.   

Blog nyitása

              Blog nyitása: 2014.08.22